Tűzoltóság

Dobrovoľný Hasičský Zbor - Tűzoltóság


A Bősi Önkéntes Tűzoltó Testület 1889 tavaszán alakult meg, s mivel a szervezet története egy értékes kis könyvecskében a százesztendős fennállás alkalmából megörökíttetett, Bős helytörténetében csak a főbb mozzanatok kaptak helyet.

Az l889-ben létrehozott testület első elnöki tisztét Palotay Ignác jegyző töltötte be; parancsnoka Piroska János hentesmester, szertárosa Buchinger Ferenc kovácsmester volt; a hatvantagú csapatnak lóvontatású fecskendőt vásároltak, amely még ma, több mint egy évszázaddal később is használható állapotban megvan.

Alig másfél évtized múlva, a keserves felszereléshiány miatt, a bősi tűzoltók Ferenc József királyhoz esedeztek segítségért. Az 1903. október 23-án megszerkesztett "felségfolyamodványra" 1904. április 12-én érkezett főispáni válasz, amelyben Pozsony vármegye feje tudatja, hogy a bősi alattvalók kérelmére kétszáz koronát utalt ki a király a "magánpénztárából". Akkora pénzt volt abban az időben, hogy belőle nemcsak felszerelésre, de még díszruhára is tellett.

1905. május 4-én, Szent Flórián pátronus ünnepén szentelte fel Kirchknopf Ferenc plébános Bős tűzoltóinak zászlaját, amelyet még most is nagy becsben tartanak.

Az első Csehszlovák Köztársaság idején így állt össze a tűzoltók tisztikara: elnök, Hack Jenő, parancsnok, Derzsi András, helyettese, Derzsi István. A húszas években számos tűz elfojtásában vettek részt az önkéntesek, 1923-ben pedig zenekart alakítottak.

1938 ősze és 1945 tavasza között újra Magyarországhoz tartozott Bős, ami a tűzoltók számára sem lehetett közömbös. 1939-ben Komáromi István parancsnoksága alatt ünnepelték meg az ötvenéves jubileumot.

1945 után újjászerveződött a tűzoltótestület. A tisztségviselők: parancsnok, Salgovics János, helyettese, Kún János - majd Csóka Flórián, pénztáros, Csóka Géza. Szakaszparancsnokok: Balázsy Flórián, Lelkes József, Darnay István és Mészáros Lajos.

A negyvenes évek végén és az ötvenes esztendőkben számos nagy kárt okozó tűz pusztított Bősön. Közben a szervezet tagsága és vezetősége gyakran változott, a felszerelés pedig modernizálódott. A hatvanas években a tűzoltás mellett az önkéntesek a színjátszásban is jeleskedtek, nemcsak a faluban, más helységekben is tartottak előadásokat.

A fennállás nyolcvanéves jubileuma alkalmából 1969-ben a Szlovák Tűzvédelmi Szövetségtől tiszteletbeli zászlót kapott Bős tűzoltósága, amelyet Bott János parancsnok vett át.

A parancsnoki poszton több változás is történt az elkövetkező években: az elhunyt Bott Jánost fia, ifjabb Bott János váltotta; őt 1972-től Derzsi Flórián, majd 1977-ben Vida Ferenc követte. A gépi felszerelés 1974-ben, 1976-ban, majd 1984ben gazdagodott jelentős mértékben.

A Bősi Önkéntes Tűzoltótestület élén a százéves fennállás alatt tizennégy elnök és tizenhárom parancsnok váltotta egymást.

A tisztségviselők kara 1989-ben: elnök, Fenes István, parancsnok, Vida Ferenc, alparancsnok, Csörgő Nándor, titkár, Demián István, a tűzmegelőzés felelőse, Nagy Imre, kultúrfelelős, Bott Jenő, szervezési felelős, Brožek Iván, ifjúsági felelős, Bott Szabolcs, nőfelelős, Jakus Katalin, civilvédelmi felelős, Derzsi Flórián, szertáros, Darnai András, pénztáros, Bott János, gépész, Gróf Árpád, ellenőrök, Darnai István és Bott András.

Meg kell említeni még a nagyobb bősi tűzeseteket. Az első, írásban is rögzített tűzvész 1861-ben következett be, leégett szinte az egész nádfedeles falu. 1866-ban szintén leégett a falu központja, még a templom teteje is lángolt, és rengeteg kár keletkezett a gazdasági udvarokban. 1902-ben leégett az úgynevezett Sörház és padlásán a tűz martaléka lett több vagon zab. 1921-ben kigyulladt Glatz Adolf háza, elpusztultak az állatai is. 1924-ben a Csiliz-soron támadt nagy tűz, leégett négy ház, még a templom is tüzet fogott. 1925-ben a Csikós-majorban vált a tűz martalékává a bútorgyár. 1937-ben, tavasszal, Darnay Ferenc pajtája és még egy másik pajta égett le, augusztusban Újváros négy háza pusztult el. 1938-ban Húsvéth János háza semmisült meg a tűzben. 1946-ban Izsmány Mihály háza égett le a Duna-soron. 1957-ben a Kertalján, Csóka Istvánéknál keletkezett tűz. 1968-ban a Temető utcában röpült föl a "vörös kakas" Jakus Ferenc és Fekete Béla házára. 1988-ban Csörgő Béla házánál pusztított a tűz, sőt még további három tűzeset is előfordult Bősön.

2009. május első vasárnapján testületünk a község elöljáróságával megünnepelte megalakulásának 120. évfordulóját. Nagyon szép és méltó ünnepélyre sikeredett ez az egész napos ünnepély. A délelőtti órákban szentmise lett bemutatva a helyi kálvárián Szent Flórián védőszentünk tiszteletére. Délután pedig a felvonulás után bemutató következett a tűzoltásról, mégpedig kezdve azzal az idővel amikor még községünkben nem volt szervezett tűzoltóság és utána pedig a mai legmodernebb tűzoltásokig. Az ünnepélzen több mint 500 vendégünk jelent meg, egzrészt a baráti Eneséről, Nagycsalomijáról és a járás többi községéből a tűzoltó bajtársak.
A következő héten részt vettünk két csapattal Ekecsen a körzeti versenyen, ahol a férfi csapatunk a 23 csapat közül a 6. helyen végzett, míg a leány csapatunk megnyerte a versenyt és bekerült a járási döntőbe. Május 22-én 3 iskolás csapattal részt vettünk a járási Láng 2009 elneverzési versenyen Dióspatonyban. A járási megmérettetésen a lányok csapata a 3. helyen végzett és a két fiú csapat elhozta az 1. és a 2. helyezést. 

Komp

Obnova budovy Obecného úradu - zníženie energetickej náročnosti objektu.

 
 

Gabčíkovo - dobudovanie kanalizačnej siete

 
 
 
 

Gabčíkovský spravodaj 

 

Tekintse meg a Bősi Hírmondót, amely negyedévenként jelenik meg.

 

Belépés

S5 Box